TELEPÜLÉS
Köszöntő
Lengyel története
Térkép
Nevezetességek
Vállalkozások
ÖNKORMÁNYZAT
Általános közzétételi lista
Képviselő-testület
Bizottságok
Körjegyzőségi Hivatal
Rendeletek
Hirdetmények
Aktuális hírek
Letöltések
INTÉZMÉNYEK
Apponyi Sándor Szakképző
Óvoda
Faluház, Könyvtár
E-Magyarország Pont
Orvosi Rendelő
Takarékszövetkezet
Posta
KULTÚRA
Civil szervezetek
Egyház
SZABADIDŐ
Rendezvények
Borpince
Annafürdő
Fotóalbum
Lengyeli specialitások
Bazár
Vendégkönyv
 

Gróf Apponyi féle kúria:

Az egy kori kastély épületet felső szintjét az új „mai kastély” felépítése után 1870-ben lebontották. Az épület falai között 1891-ben gróf Apponyi Sándor magán óvodát alapított ami 1919-ig működött az épületben. Ezt egy hosszabb szünet követte, de 1933-tól ismét megnyithatta a kastély a kapuit a lengyeli gyerekek számára, amely évek során szervezeti

változáson ment keresztül, de a mai napig is itt működik az épület egyik felében. A kastély épület másik felében a postahivatal és egy szolgálati lakás került kialakításra.
Az épület a Szabadság közben található.

Gróf Apponyi féle kastély:

A kastély gróf Apponyi József építette. Építése 1824-1829 között zajlott. Az elkészítése után a kastély jellegzetességét jelentette, hogy az magán hordozta az év jegyeit a következők szerint: 4 évszakot: 4 ajtó, 12 hónapot: 12 kémény, 52 hetet: 52 szoba és a 365 napot pedig 365 ablak szimbolizálta. Az évek során a kastély több átalakításon is át eset amik során ezeknek a

jellegzetességeknek egy részeelveszet. Az építéskor a kastély jobb szárnyában egy nagy méretű kápolna került kialakításra. A jobb szárny alagsorában a konyha és az ahhoz szükséges kiszolgáló helységek, még a bal szárny alagsori részében sütöde és egy kisebb boros pince került kialakításra.
A kastély következő tulajdonosa gróf Apponyi Rudolf egy fiatal szekszárdi építész segítségével, aki a kastélyt reneszánsz stílusjegyekkel látta el.
Rudulf gróf halála után a kastélyt fia gróf Apponyi Sándor örökölte, aki 1878-ban házasságot kötött Eszterházy Alexandra grófnővel. A fiatal pár Rumpelmayer bécsi építészmérnököt kérte fel a kastély újabb átalakítására aki számos változtatást vitt végbe. Ekkor került kialakításra gróf Apponyi Sándor híres könyvtárának helysége is.
A kastélyban 1905. január 19-én nagy tűzvész pusztított, de szerencsére a kastélyban lévő híres könyvtárat sikerült megmenekíteni. A tűz következtében a tetőszerkezet teljesen leéget, aminek újra építését Fellner Sándor budapesti építész végezte, más általa szükségesnek vélt változtatásokkal együtt. A kastély ekkor nyerte el mai külső formáját.
Mivel Sándor grófnak és feleségének saját gyermekük nem született, ezért a híres könyvtárát az Országos Széchenyi Könyvtárra, még a kastélyt berendezési tárgyaival együtt a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták.
1930-tól a kastély nagyrészt üresen állt, ezért a II. világháború alatt az Állami Földmérési Hivatal összes térképét ide szállították a budapesti front elvonulásáig. Ezután az épületben Szovjet katonai kórházat rendeztek be. 1946 elején Internálótábornak használták a környék német családjainak a kitelepítése kapcsán. Végül 1946 őszétől mezőgazdasági iskola nyitotta meg kapuit a kastélyban, ami bár elnevezései és fenntartói az évek során többször is változtak a mai napig is helyet foglal a település leghíresebb épületében.

 
•  Képek a lengyeli Apponyi kastélyról és parkjáról  »»»

Kastély park:

A lengyeli kastély parkjának kialakítása a kastély építésével egy időre esett. 1829-ben a díszkert kialakítására gróf Apponyi József Sedlmayer bécsi kertészt hozatta el, aki sokféle fát és cserjét ültetette az épület köré. A kastély tulajdonosának és formájának változásai nyomát a park is magán viseli. 1870-ben a kertet 22 hektárral megnövelték. A legnagyobb változások még is gróf

Apponyi Sándor idejében érték a parkot. Ekkor egy víztorony is kialakításra került itt és több szökőkút és homokkő szobor is elhelyezést nyert benne. Az itt lévő növényeket is igen sok színűen bővítették tovább. Sajnos az Apponyi család kihalása után a park kezelésére nem fordítottak elég gondot, ezért mára több növény faj is kihalt már. Akadnak azonban olyanok is amikbe a mai napig is gyönyörködhetnek az ide látogató piheni vágyó természet szerető emberek. A park 1975 ota természetvédelmi terület. Sajnos az utobbi években a fa állományban sok kár keletkezett, de azét megtalálhatóak még a következő fajok képviselői: lucfenyő,selyemfenyő,duglászfenyő, nyugati platán, , mamutfenyő, tulipánfa, platánfa, vérbükk, hárs, vadgesztenye, stb.

A parkban a kastély előtt került elhelyezésre gróf Apponyi Sándor mellszobra.

 
A park hátsó felében a kastéllyal szemben egy homokkőből készült Obeliszk található. Ezt gróf Apponyi Antal emlékére állítatták a jobbágyai eredetileg a kölesdi birtokán 1824-ben, de annak eladása után Sándor gróf Lengyelre hozatta és parkban helyezte el.

 

Templom és környéke:

Istennek nagyobb dicsőítésére emeltette Méltóságos Nagy Gróf Apponyi József császári királyi kamarás 1860.”-hirdeti a felírás a templom bejárata felett.

 
A templom alapkövét 1846-ban tették le. Lengyel, Mucsi, Mekényes és Závod katolikus lakosainak a munkájával épült. Az építés az 1848-as szabadságharc következtében megállt. 1856-ban folytatódott, majd 1860-ban befejeződött. 1861-ben szentelte fel Girk György pécsi püspök.

 
A 16 váltós orgonát Komornyik Nándor budapesti építő készíttette. Az orgonát 1862-ben szentelték fel.

 
Védőszentje: Karmelitarendet alapító Avilai Szent Teréz.

 
A templom 33 méter hosszú, 17 méter széles és 18 méter magas, a torony magassága 46 méter.

 
A templombelsőt 1970-ben átrendezteték. A liturgikus tér átalakítását Török Ferenc építészmérnök végezte. A márványból készült szentségház Kákonyi István szobrász, a szentély freskója: Dr. Nemsits Antal festőművész munkája. A ekkor a templom több berendezési tárgy a apécsi püspökségre került.

 
A templom környékét gondozott kert övezi, ahol az Apponyiak családi sírboltja is megtalálható:

 
Gróf Apponyi József 1863. március 11-én hunyt el Bécsben. Ott is temették el. A lengyeli nép a szívét hálából haza hozatta, és a templom falában helyeztette el. Helyét fekete márványtábla jelzi a templom belsejében.

 
Gróf Apponyi Rudolf, 1878. május 31-én halt meg. Felesége úgy döntött, hogy Lengyelben temetik el, ahol nyugdíjas éveit tervezte eltölteni. 1900. november 19-én elhunyt Rudolf gróf felesége Anna grófnő, ő is a családi sírboltba került.

 
Gróf Apponyi Sándor 1925. április 18-án hunyt el. Őt követte felesége, Eszterházi Alexandra 1930. Október 15-én. Szintén itt helyezték őket örök nyugalomra.

 
A templom falain található további emléktáblák a következők:

 
• I világháború és II világháború áldozataiért
• Márványtábla a templom felújítás emlékre
• Gróf Apponyi Sándor a mezőgazdasági iskola névadójának emléktáblája
• Dr. Cserháti József lengyeli születésű megyés püspök emléktáblja

 
A templom kertben található látnivalók:

 
• Kálvária a templom mögötti téren lett fel állítva.
• Pencs-féle kereszt a templom kert bejáratánál
• Szent Flórián szobor, amely 1800-ban készült , de jelenlegi helyére a templom elé 1911-ben állították


Annafürdő és környéke:

Annafürdő története: http://www.lengyel.hu/annafurdo.htm

A fürdő területén található az annafürdői kereszt is. A fából készült keresztett gróf Apponyi Rudolfné született Beckendorf Anna grófnő állítatta. 1897 június 8-án szentelte fel Hetyey Sámuel pécsi megyéspüspök. Az eredeti kereszt az évek során tönkre ment, ezért 2000-ben felújításra került.

Az Annafürdői erdő és környékének látnivalói:

• Anna-forrás
• Kilátó
• Erdei pihenőtó
• Vadaskert
• És a kirándulók számára kialakított
3 tanösvény várja az ide látogatókat.

Egész évben folyamatosan várja az ide kirándul természetbarátokat. Az itt

működtetett Kulcsos Házban hosszabb időt is itt tölthetnek azok akik pihenésre vágynak.

„Svájceráj” (tehénistálló):

Az első nagyobb méretű gazdasági épület, melyet Apponyi József gróf építtetett Lengyelen. Ezt a ma „Műemlék Jellegű” razalitos tehénistállót Svájci mintára tervezte Vedres József, és 1810-ben épült fel. Az istálló 40 db tejelő tehén elhelyezésére volt alkalmas, középen takarmányos kamrával és tejházzal. A tejet is itt dolgozták fel, az istálló alatti pincében pedig sajtot érleltek.

Az istálló tetejét szemes termény tárolására tették alkalmassá. A padlás középső részén egy lakosztály alakítottak ki két szobával a tehenészetet irányító személy részére, de volt időszak, amikor ezt az idős grófi házaspár használta. A monda szerint ugyanis abban a hiedelemben voltak, hogy az istállóból felszálló marhapára jó hatással van a tüdőbetegségükre.

 
Az épület a Dózsa major területén található.


Gróf Apponyi féle pince:

A pince a Petőfi utcában a templom szomszédságában található. A tulajdonossal történt egyeztetés után látogatható.

 
Borpince története: http://www.lengyel.hu/borpince.htm


Malom:

 
A malmot 1922-ben szintén az Apponyi család építette.. A létesítmény szívógázmotoros meghajtású volt és vámőrlést végzett. Az egykori malom épülete a mai napig megtalálható a Dózsa major szélén,de berendezése sajnos az idők folyamán a kor változásainak következtében megsemmisült. Az épületet ma a Szakképző Iskola tanműhelyként hasznosítja.


Papdi kápolna:

Papd a török megszállás éveiben faluként szerepelt, mely két részből állt, Alsópapd és Felsőpapd. Mindkét falu elnéptelenedett templomát lerombolták. A török megszállás után az 1720-as évektől a betelepített német ajkú hívék buzgón mentek Máriát köszönteni, az egykori Alsópapd falu szétrombolt templomához.
Egyházi engedéllyel 1883-ban épült egy kis kápolna, melyet 1930-ban le kellett bontani,

mivel ingoványos talajra épült. A mostani kápolnát 1931. május 2-án szentelték fel. A kápolna a környező községek búcsújáró helye ma is. Megközelíthető a Lengyel - Kurd közötti útról a mekényesi elágazó után jobbra leágazó kiépített erdei úton.

Tizennégy Segítő Szent kápolna:

 
A kápolna építés ideje 1811. és 1828. közötti időre tehető. Építése után templom felépítéség nagy jelentősége volt a helyi vallási életbe. A kápolnát 1979-ben felújították és berendezték, de sajnos 1989-ben teljesen kifosztották és azóta üresen áll.
A kápolna a temető és a templom szomszédságában a Rákóczi köz sarkán található egy kis dombtetején az öreg hársfák árnyékában.
A kápolna mellet található a Reinhardt féle

kereszt, ami sajnos egy nagyvihar következtében már több éve sérült.

Wosinsky Mór emlékét örző helyek:

 
A nép által „török sánc”-nak nevezett helyen, Apponyi Sándor gróf támogatásával Wosinsky Mór akkori lengyeli plébános irányításával ásatásokat végeztek 1882-88-ig. Kőkori sírokra, agyag- és kőtárgyakra bukkantak. Ezek a leletek a „Lengyeli Kultúra” néven lettek világszerte ismertek. Egy része ma a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban látható, amelynek építését szintén Apponyi Sándor kezdeményezte.

 
• Mellszobra az általános iskola udvarán található. (Petőfi u. 13.)
• Emlékoszlopa a török sáncnál található, mely a papd felé vezető útról könnyen megközelíthető.
• Emléktáblája, a lengyeli plébánia hivatal oldalán látható. (Petőfi u. 45.)


Lengyeli Óvodatörténeti és Néprajzi Gyűjtemény:

A tárlat megtekinthető a volt felső iskola épületében (7184 Lengyel, Petőfi u. 13.)
Nyitva: Hétfőn 8.00- 14.30-ig.
Másnapokon a tárlat megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges
Fábián Andrásnénál a 0674/482-093-as telefonszámon.


A településen fellelhető egyéb emlék helyek:

 
Szent Vendel szobor
1903-as sertésorbánc járvány megszünésekor állították a lengyeli gazdák az első templom helyén a mai Petőfi utca 70.

 
Rőder- Róth féle Máriaszobor
A szobor az 1920-as években készült fogadalmi szobor a Rőder és a Róth családok állítatták. A szobrot és 1999-ben felújították és újra szentelték. A szobor a Székely utca 23-25ös számú házakkal szemben található.

 
Bittner- féle kereszt
Az 1899-ben állíttatott homokő keresztnek mára már sajnos maradványai láthatóak a Kossuth utca végén az egyik ház udvarán.

 
Miklósmajori- kereszt
1900-ban lett felszentelve. Herczeg Borhesse Cecilla állítatta férje gróf Eszterházy Miklós emlékére a róla elnevezett Miklós-major bejáratában. A kereszt fából készült és bár állapota az évek során nagyon leromlott máig őrzi a hely névadójának emlékét.

 
Temetői kereszt
A temető közepén álló homokkő keresztet 1894-ben állítatták fel és 2004-ben lett felújítva.

 
Székely kapu
1963-ban készítette Lőrincz Imre fafaragó ünnepélyes átadása 1964-ben történt meg.Ma eredeti helyétől kiséé jobbra állítva látható már az Önkormányzati Hivatal udvarán.

 
Székely emlék oszlop
1991-ben állították fe a bukovinai kitelepítés 50 évfordulójának emlékére az önkormányzat udvarán.

 
Lengyeli cigány veszedelem kopjafája temetőben
Az kopjafát az elhunytak sírhelyén állították fel az 1944-ben elkövetett lengyeli cigányveszedelem emlékére.

 
Emléktábla az 1945-ben kitelepítettek emlékére
1995-ben a kastély falán a Tolna megyei Német Önkormányzatok Szövetsége emléktáblát helyezett el az 1945-ben Internáltak és az azt követő kollektív bosszú áldozatainak emlékére.

 
Emléktábla a népoktatás 250. évfordulójára
Az egykori iskola emlékére 1996-ban emléktáblát helyeztek el a mai Faluház falán az iskola egykori bejárata mellett.

 
Milleneumi emlékmű
A buszfordulóban került elhelyezésre 2000-ben.


 
 
©: takaro@takaro.hu